A növényevők 60 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye
A nagytestű növényevő állatok - rinocéroszok, elefántok, zebrák, tevék, gorillák - mintegy 60 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye egy amerikai tanulmány szerint, amelynek szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy ezen fajok populációcsökkenése különösen Afrikában és Ázsiában oly mértékű, hogy üres tájak kísértetképét vetíti fel Földünk legváltozatosabb ökoszisztémáiban.
Az Oregoni Állami Egyetem professzora, William Ripple vezette nemzetközi kutatócsoport a világ legnagyobb testű - 100 kilogrammnál nagyobb súlyú - növényevő állatainak adatait elemezte a rénszarvastól egészen az afrikai elefántig. Áttekintették ezen állatok veszélyeztetettségi státuszát, a rájuk leselkedő legnagyobb veszélyeket, a populációhanyatlás ökológiai következményeit. Megállapításaikat a Science Advances című tudományos online folyóiratban tették közzé.
A szakemberek 74 növényevő állat helyzetét vizsgálták és arra a következtetésre jutottak, hogy "radikális beavatkozás nélkül folytatódni fog a nagy testű növényevők - és sok kisebb testű - eltűnése a világ számos térségében, amelynek hatalmas ökológiai, gazdasági és társadalmi ára lesz.
A tanulmány elkészítését Ripple kezdeményezte az után, hogy hasonló kutatást végeztek a nagy testű húsevő állatok körében. Ez hasonló populációcsökkenést állapított meg esetükben is.
"Arra számítottam, hogy élőhelyük változása lesz a fő tényező a növényevők számának csökkenésében. De meglepetésre az eredmények azt mutatták, hogy a két fő tényező az ember által folytatott vadászat és az élőhelyváltozás" - idézte a professzort a ScienceDaily tudományos ismeretterjesztő hírportál.
"Elemzéseink azt mutatják, hogy utóbbi jóval kiterjed az erdőkön túlra, a szavannákra, mezőkre és sivatagokra. Ezért vezettük be az üres tájak fogalmát" - tette hozzá.
A szárazföldi növényevőkhöz mintegy négyezer faj tartozik az Antarktisz kivételével a Föld valamennyi kontinensén. A leginkább veszélyeztetett fajok a fejlődő országokban, különösen Délkelet-Ázsia, India és Afrika területén élnek. Egyetlen, az európai bivaly él Európában. Észak-Amerikában nincs ilyen faj, ott már a legtöbb nagytestű emlős kipusztult a prehistorikus vadászat és az élőhelyváltozások nyomán - írták a szakemberek a tanulmányban.
Megjegyzik, hogy a világ 25 legnagyobb testű növényevője eredeti élőhelyének már csak átlag 19 százalékán él. Az 1980 óta megháromszorozódott állattenyésztés csökkentette a területükhöz, élelmükhöz, vízhez való hozzáférést, és növelte a vadállatok körében a betegségek terjedésének kockázatát.
A növényevőket jelenleg két ok miatt vadásszák: húsukért és az állati testrészek iránti globális kereslet miatt. A becslések szerint egymilliárd ember él vadhúson.
"A tülköket drágábban adják el, mint az aranyat, a gyémántot és a kokaint, Afrikában a keskenyszájú orrszarvút (Diceros bicornis) 2011-ben kihaltnak nyilvánították - emlékeztetnek a kutatók.
A szakemberek szerint a nagytestű növényevők populációcsökkenése számos következménnyel jár: el fognak tűnni a vadon ökoszisztémájának más részei is, csökkeni fog az élelem a nagytestű húsevők, mint az oroszlánok és tigrisek számára. Kevesebb növény fog szaporodni, egyre több erdőtűz lesz, megváltoznak a kisebb állatok, köztük a halak, a madarak és a kétéletűek élőhelyei is.
